Sokáig gondolkodtam, hogy vajon indítsak-e blogot PLC programozásról, mert nem tudom, hogy mekkora lesz rá az érdeklődés. Majd meglátjuk. Terveim szerint a blog hasznos alapokat fog nyújtani azoknak, akik szeretnének ezzel foglalkozni vagy már foglalkoznak vele, de néhány dologban nehezebben igazodnak el. Nem tudok mindent, ahogy senki sem. Itt ragadnám meg a lehetőséget, hogy bátorítsak mindenkit a hozzászólásra, legyen az akár kérdés, akár egy figyelmeztetés ha valamit elrontottam.
Valahol azt olvastam, hogy ez olyan szakma, ami előképzettség nélkül elsajátítható. Részigazságnak érzem. Ilyen alapon bárki lehet például asztalos előképzettség nélkül, de azért nem baj, ha ismeri a faanyagok tulajdonságait és egyéb szakmai dolgokat mielőtt pénzért elvállal valamit. Mivel a PLC programozás végeredménye egy működő berendezés, ezért fontosak a villamos ismeretek, valamint nem árt, ha az ember tisztában van a biztonságtechnikával mert ez is szerves része a munkának és akkor még nem beszéltem a programozható biztonsági vezérlőkről....
Egyszer egy két napos tanfolyamot tartottam egy cégnél PLC programozásról. A helyi vezető az elején megkérdezte, hogy a tanfolyam után akkor az emberei ugye majd meg tudják írni önállóan egy kisebb gép programját. Hát nem. Ez az egész arra elég, hogy ha valaki veszi a fáradtságot és fejleszti magát, akkor van egy alap, amiről el tud indulni.
Kezdetnek érdemes néhány dolgot előre leszögezni. A PLC (programozható logikai vezérlő) NEM PC, még akkor sem, ha a programozási nyelvek némelyikénél (pl. strukturált szöveg) van némi hasonlóság. Ilyen értelemben el kell felejteni az eseménykezelést, a mindenféle túlterheléseket és paraméterezéseket, a programon belüli ugrálásokat, és szinte teljesen törölni kell a szótárunkból a SET és RESET szavakat (erről később) stb. A PLC-vel gépeket, berendezéseket lehet vezérelni, szabályzásokat lehet megvalósítani, kimeneteket kapcsolni a bemenetek (azok tetszőleges kombinációi) és a program állapota alapján.
A kötelező történelem röviden
Kezdetben vala a relés vezérlés, ahol a működtetést logikai hálózatba kapcsolt relékkel oldották meg. Volt (vagy van bizonyos üzemi környezetben, én már régen láttam ilyet) levegős logikai kapcsolás is, de ezt most hagyjuk. Aztán volt olyan is (tán még a mai napig van), hogy logikai áramkörökkel építették meg egy gép vezérlését. Mivel a fentiek módosítása nehézkes és drága, ráadásul a hibakeresés is elég macerás így kitalálták a PLC-t, ami kezdetben csak helyettesítette ezeket az áramköröket, később alkalmassá vált ezen felül sok egyébre (hálózati kapcsolatok, adatbázisok kezelése, szabályzások, szervó rendszerek vezérlése stb.) Ma már sokféle változata van ennek is, de nem célom, hogy mindegyikkel foglalkozzam.
Meglátjuk.
